Hajdina
Bár a hajdina növénytanilag valójában nem rokona a gabonaféléknek, általában mégis ide soroljuk – hiszen magját, mely lisztes, hasonlóképpen fogyasztjuk, mint a búzát vagy barnarizst. Viszont igazándiból a keserűfűfélék családjába tartozik botanikailag.
Fogyasztását, termesztését elsősorban Ázsia középső részére vezethetjük vissza, később Japánban és Kínában vált népszerűvé (V. század), majd a középkorban eljutott Közép-Európába is mongol és török néptörzsek közvetítésével. Tengeri kereskedelem is besegített elterjedésébe: Velence, Lombardia, Dalmácia, Dél-Tirol.
Tápanyaga:
- szénhidrát: 56-77%
- keményítő, 17-20%
- élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz
- illetve hemicellulózt és lignint is tartalmaz
A hajdina a táplálkozás szerves részéhez tartozott illetve sok helyen még tartozik is. Legelterjedtebb a kása főzése e gabonaféléből, pedig a valóságban ennél sokkal színesebb a hajdinából készült finom és egészséges ételek skálája.
Makrobiotika szerint a táplálkozásban főleg a téli időszakban fogyasztjuk és kása illetve köret formájában találhatjuk.
Makrobiotikus receptek hajdinából
Hajdinakása (1főre)
- ½ bögre hajdina
- 1 bögre víz
Elsőként felforraljuk a vizet majd következő lépésként a hajdinát hozzáadjuk s főzzük nagyjából negyed órán keresztül, majd fedő alatt hagyjuk még egy kicsi ideig.
Hajdinaleves (4főre)
- 2 dl hajdina
- 2 sárgarépa
- 1 szál petrezselyem
- kis darab póréhagyma vagy vöröshagyma
- ½ karalábé
- szezám olaj
- só és bors
Kezdőlépésként a zöldségeket megmossuk és megpucoljuk. Felkarikázzuk a pórét, petrezselyemgyökeret, répát. Felkockázzuk a karalábét. Elkészítés alatt 2 edényre lesz szükségünk. Mindkét edénybe 1-1 evőkanál olajat teszünk, a hajdina és a zöldségek pirításához. Zöldségeket vízzel felöntjük, sózzuk, 20 percig főzzük közepes fokozaton. Hozzáadjuk a hajdinát, ízesítjük fűszerekkel és még 20-30 perc főzéssel készre főzzük.
Sütőtökös hajdina köret (4főre):
- 1 tk só
- 1 bögre hajdina
- 200 g sütőtök
Meghámozzuk a sütőtököt, kockákra vagdossuk. Megpirítjuk a hajdinát, pirítás után vízzel felöntjük. Sózzuk, takaréklángon puhára főzzük kb. 15 perc alatt. Beletesszük az előkészített tököt, pár perc alatt készre pároljuk.
Hajdina gyógyhatásai
Értékes vitaminforrás, hiszen a B vitamincsoport szinte minden tagját tartalmazza. Jelentősen tartalmaz: tokoferolt (E vitamin), riboflavint (B2 vitamin) és tiamint (B1 vitamin)
Tartalmaz kedvező élettani hatásokkal rendelkező biológiai anyagokat is, pl.: egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P vitamin vagy antipermeabilitási faktor), mely a kapilláris vérzéseknek illetve a sugárterápia által okozott egészségkárosodásnak gyógyszere.
A régi időkben felmenőink gyógynövényként használták méghozzá azért, mert képes volt csökkenteni a magas vérnyomás tüneteit, az ok a nem más mint a hajdina magas rutintartalma. Ebből kifolyólag erősíti az érrendszert és a kötőszöveteket, melynek megint csak a rutintartalom a fő magyarázata.
A hajdina bélrendszeri panaszok esetén (székrekedés) is hatásosan alkalmazható, rendkívül magas rosttartalma miatt. Továbbá vastag és végbéldaganat esetén is ajánlott a fogyasztása.
Candidás gombás fertőzés esetén is jól alkalmazható a hajdina étrendbe illesztése és makrobiotikus kása illetve köret formájában is jól alkalmazható.
Májkárosodás illetve máj elzsírosodási folyamatának megelőzésére is alkalmas a hajdina, mivel magas metonin szinttel rendelkezik.